Általában utáljuk az őszt, mert esik, mert összevisszaság van, mert takarítani kell, mert rohadt hideg a reggel és mert az ősi toposzok szerint is ez az elmúlás szimbóluma. Ezzel szemben én kifejezetten szeretem, és nem csupán dacból, hanem úgy őszintén. Ugyanis mi fogható ahhoz, mikor este sétálsz a csajoddal majd felé fordulsz és ahogy egyre közeledik az ajkatok úgy válik egyé a leheletetek a hideg levegőben ahogy az ajkatok is. Vagy mondok jobbat. Az ősz maga a divat. Azt mondjuk hogy milyen jó mikor nyáron a lányok levetkőznek, de milyen jó mikor felhúzzák a jobbnál jobb ruhákat télen és a mi satnya testünket is csak már a buli végén az ágy felé botorkálva veszik észre, akkor meg már úgyis mindegy nem?! Az ősz tulajdonképpen a legszebb hónap felvezetője. Tele van színekkel, illatokkal, kalandokkal. Nem mellesleg ez az az időszak mikor felértékelődnek a röviditalok és előkerülnek végre a jobbnál jobb forralt bort mérő kisebb nagyobb kocsmák.

Amint láthatjátok ez a blog is születőben van. Alakul még és formálódik, éppenséggel pont ősszel mikor a dolgok kezdenek elpusztulni. Életre hívunk valami újat. Sokan leszünk, akik elárasztják majd az internet eme szelepét különböző értelmű/értékű/tartalmú/stílusú írásainkkal, de csak egy fotós aki napról napra témát vagy éppen csak hátteret szolgáltat nekünk. Nektek pedig a szellemi táplálék mellett vizuális orgazmust ő okoz majd.

Keresztény Ákos